A magyar gazdaság évek óta tartós növekedési problémákkal küzd. Mivel ez az állapot nem új keletű, egyre nehezebb kizárólag aktuális külső sokkokkal vagy átmeneti hatásokkal magyarázni a gyengébb teljesítményt. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a magyar pályát régiós és szomszédos gazdaságokkal vetjük össze, amelyek hasonló külső környezetben mégis kedvezőbb növekedési dinamikát tudtak felmutatni. Mindez arra utal, hogy a magyar fejlődési modell szerkezeti korlátairól van szó. A választások eredményeinek tekintetében különösen adódik a kérdés, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság kikerüljön a növekedési csapdából és ismét tartós felzárkózási pályára álljon.