Van egy pont, ahol az ember észrevétlenül átlép egy határt. Nem ünnepli meg, nem jelöli ki. Egyszer csak azt veszi észre, hogy nem kell már külön erőfeszítést tennie azért, hogy önazonos maradjon. Ez az időszak már a csendes stabilitásról szól, és a változás már beépült a személyiségbe.