A mozgásszervi diagnosztikában a mágneses rezonanciás képalkotásnak (MRI) kiemelt szerepe van, különösen a lágyrész-struktúrák és a csontvelő eltéréseinek nagy felbontású, ionizálósugárzás-mentes ábrázolásában. A mozgásszervi MR-vizsgálatok során általánosan alkalmazott szekvenciák mellett egyre meghatározóbbak lesznek a fejlettebb technikák, mint a DWI, a kontrasztanyagos vizsgálatok, az MR-artrográfia, illetve az UTE és a ZTE.