„Otthon, félédes otthon” – olvasható egy ház alakú borospoháron. Egy strucc a fejét nem a homokba, hanem a pohárba dugja. Egy másik képen a poharak dominóként dőlnének el, ha a családtagok nem tartanák. A Tintaló című könyvben kevés a szöveg, hiszen leginkább az illusztrációk, és épp a szavak nélküli csend sűríti össze, milyen az élet a szenvedélybetegek családjában.