Régen hálás volt az ember a napsütésért, a termésért, a házastársáért, a mindennapi kenyeréért; a reggelért, hogy megérte, az estéért, hogy megpihenhet. Megköszönte a Teremtőnek, elfogadta a rendet, és nem akarta a saját képére formálni a világot. A népfelség elve mindezt porrá zúzta. Miután az egyén értesült róla, hogy ő a jog és a hatalom … Ungváry Zsolt: Amikor a tolvaj pénzt visz a házba…