Van egy mondat, amitől minden alkalommal összerándul a gyomrom: „engem nem érdekel a politika”. Ártatlan kijelentésnek hangzik, talán még elegánsnak is – mintha az illető egy magasabb szellemi szférában lebegne, ahol nem mocskolja be a kezét a „világ dolgaival”. A gond csak az, hogy ez nem valamiféle erkölcsi fölényt jelez, egyszerűen csak azt, hogy valaki le akarja tolni magáról a felelősséget, és köszöni szépen, a demokrácia előnyeit élvezné, de a nehéz munkát inkább másokra bízza.