Egyik este olyan társaságba csöppentem, ahol – rajtam kívül – mindenki szingli volt. Nem csak húszas éveiket taposó fiatalok vettek körül, hanem hozzám hasonló harmincasok, negyvenesek. Voltak köztük olyanok is, akik már jóval idősebbek nálam. Ahogy hallgattam a beszélgetéseiket, egyszerre lepett meg és szomorított el, mennyire sok a csalódás, milyen nagy a kiábrándultság, de közben a vágy is ott van arra, hogy valakit mégis találjanak, akivel családot alapíthatnak vagy „csak” boldogan élhetnek.