Ha top 10-es listát kellene összeállítanom az általam olvasott és rám legnagyobb hatást gyakorló, tavaly megjelent külföldi szerzőjű, magyarra fordított könyvekből, az élen biztos az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című kötete végezne Adamik Lajos közvetítésében. És két svájci illetőségű író regénye is helyet kapna rajta: Kim de L’Horizon Vérbükkje Nádori Lídia tolmácsolásában és Christian Kracht Eurotrashe Tatár Sándor átültetésében. Utóbbi kettő ráadásul a svájci-német és a svájci-francia nyelvezet magyarítását tekintve is sikeresen vette az akadályokat – hogy magyar nyelvű könyv szülessen. Bár most csak az utóbbiról szólok részletesebben, mindháromról elmondható – és ezen okoknál fogva kerültek a személyes olvasmánylista élbolyába –, hogy a szépirodalmat, az írást a nyelvi világteremtés igen komoly játékossága felől közelítik meg; a valóságot a transzcendensként felfogható nyelv elemeiből képzelik felépíthetőnek; hatalmas műveltséganyag és embertapasztalat kon...