Boldogan megyek a lányommal kutyát sétáltatni a veszprémi állatotthon új telepére. Lépkedünk, de legtöbbször kocogunk vidáman a kutyákkal a mezőn, a bicikliút mentén. Bennünket is magával sodor a megismételhetetlen pillanat mámora. Máskor, más sétáltatóval biztosan másként alakulnak a dolgok. Kapnak jutalomfalatot, amikor már élénken figyelik a papírcsörgést a zsebünk irányából. Várják. Kell ez, hogy érezzék ÁLLATOTTHON – Önzetlen szeretet