A gyerekeim gyakran kérdezgették, milyen is volt a Kádár-rendszer, és próbáltam – persze a saját, elsősorban (kis)iskolás szemüvegén át látva – elmesélni. Hogy csak egy tévécsatorna volt (na jó, ’82-ben vettünk egy tévét, amin már a kettest is lehetett fogni), hétfői adásszünettel, viszont közösségformáló erővel, mert fél nyolckor az egész család együtt ült a készülék … Ungváry Zsolt: Amikor még nem tudtuk megunni a banánt