Időről-időre erőre kap egy mítosz a modern társadalmakban arról, hogy a politika és a politikusok rosszak, a politikai pártok pedig nem az embereket, hanem önmagukat képviselik csak, ezért pedig nem politikusokra, hanem átlagemberekre kell bízni egy város (netán egy ország) vezetését. Persze ez egy hamis mítosz, mivel tévedésből, nem tudásból vagy szándékosan, de félreértelmezi a politika és a politikus szerepkörét; és abban a hitben ringatózik, hogy majd egy "jó ember" összekovácsolja a közösséget egy nagy közös cél érdekében, és helyettünk, de nekünk eléri a célt. Ez utópia! Egy átlagember pont annyit is tud elérni, mint addig: átlagos teljesítményt. Ez nem értékítélet, hanem tény. Ő egy közülünk, egy az utcáról. A jó vezetők, az átlagból kiemelkedni képes emberek éppen azért értékesek, mert nem átlagosak, nem középszerűek, hanem felülteljesítenek ezen. Húznak fölfelé. Szorgalmasabbak, okosabbak, kitartóbbak, eltökéltebbek, mint a szomszéd az utcából. Mivel a politika, vagy a poli...