A hajszolás kultúráját éljük és kevés dolog van, ami olyan bűnös, mint lustának lenni - ám ez a produktivitási kényszer se nem normális, se nem fenntartható
Oviban azt mondták, rajzoljak szebben, az iskolában azt, hogy tanuljak többet, az első munkahelyemen pedig, hogy dolgozzak, amíg bírom, mert ha nem, akkor lemaradok és kimaradok. És akkor vajon mi lesz a nagy álmokkal és mérföldkövekkel? De tényleg akkor lehetek csak sikeres, ha 0-24-ben produktív vagyok?
- Hirdetés -