A hétpróbás megtörölte a homlokát. Az edzésnapló fölé hajolt, kipipálta a futást, a súlyzózást, az evezőpadot és a nyújtást. Lihegve ült a földön egy félliteres fehérjeturmixszal. Megborzongott a műeperíztől, az utolsó kortyok közben csak arra tudott gondolni, nehogy öklendezni kezdjen, mert még egyet nem tud meginni.A gyomra amúgy is szorított. Napok óta nem tudott normálisan enni, sem aludni, de ez a felkészülés véghajrájában megszokott volt. A fáradtság időnként elnyomta izgatottságát, akkor elaludt, vagy inkább belezuhant az álmok nélküli sötétbe. Hirtelen ébredt az éjszaka közepén, egy pillanatra nem tudta, hol van, majd a gondolatai nyüzsgésének ütemére rótta fel-alá kis hotelszobáját, meztelen talpát karistolta a padlószőnyeg.Már két hete megérkezett, de még az Eiffel-tornyot is csak messziről látta, amikor éppen egy hídon futott át. A Szajnát sokkal szélesebbnek képzelte. A partján futotta le napi maratonját, fél szemmel odapillantott a felállványozott Notre-Dame-ra és időnk...