Harminchárom hónapig állt szerb uralom alatt az első világháborút követően Pécs és Baranya. A megszállók nagyon szerették volna rátenni a kezüket a mecseki szénvagyonra, ám hiába ragadtak meg minden eszközt (hadsereg, diplomácia), és hiába segítették őket magyarul is beszélő kommunisták, 1921. augusztus 18-án megkezdték a kivonulást. Pécs nyolc napig egy életképtelen bábállam, a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság fővárosa volt. Az első világháború, valamint az azt követő évek a magyar történelem egyik legsötétebb időszaka. Pécs és Baranya esetében pedig egy különösen zavaros korszak volt a tízes évek vége, húszas évek eleje, amikor hosszú ideig fennállt annak a veszélye, hogy a területet végleg elcsatolják Magyarországtól. A vesztes első világháborút követően összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, a környező országok pedig azonnal megpróbálkoztak a lehető legnagyobb országrészek...