2015-ben kezdtem az autós újságírást. Noha kiskorom óta belengte az életemet az autózás, eleinte leginkább csak az autósport foglalkoztatott, az utcai személyautók kevésbé. Aztán belekóstolhattam egy pezsgő, izgalmas világba, amit az európai autóipar jelentett még 2015-ben. Változó vásárlói igények, ezért új típusok, modern belsőégésű motorok, látványos sajtóesemények, autószalonok, és az első, óvatos villanyosítások. Persze, a tapasztalt kollégáktól mindig megtudhattam, hogy a 2008-as válság előtti európai autóipar volt az igazi kánaán. Amerikai és ázsiai sajtóutakkal, határt nem ismerő nagyvonalúsággal, és rendkívül megbízható, jól vezethető autókkal. Szóval közel sem állítom, hogy a 2010-es évek közepe az autóipar, pláne nem az európai autóipar csúcs időszaka, hiszen volt jó néhány mellényúlás a motorok tekintetében (Prince-motorok, a korai egyliteres, egyötös Ecoboostok, a még kompresszoros TSI-k). Azt viszont állítom, hogy az UTOLSÓ általunk ismert tetőzése valószínűleg ekkor v...