„Kivirult az én örömem zöld fája” – így is kezdődhetne az a történet, amelyet Berecz András mesemondó, népdalénekes és fia, Berecz István néptáncos, előadóművészek kapcsolatáról mesélnénk kívülállókként, látván ezt a korántsem szokványos apa-fiú viszonyt. Fontos kérdés ma is, hogyan lehet fiút nevelni, aki nem a „nagy fa árnyékában” nő férfivá. Akkor sem, ha családi hagyomány szerinti pályán veti meg a lábát egy olyan „szakmában”, amely kristálytiszta és erős szerepmintákkal szolgál. A két karakán egyéniség egyedi életútja és a köztük lévő apa-fia viszony éppen azt példázza, hogyan kell okosan átmenteni a hagyományt úgy, hogy azt a következő nemzedék is magáénak érezze.