Emlékszel még az érzésre, amikor évekkel ezelőtt, mintha tőrt szúrtak volna a szívedbe? Feküdtél az ágyban és amit egyedül magadhoz tudtál szorítani, az csak a plüss pléded és a gőzölgő kávéd volt. Végezted a mindennapi feladatokat a gyerekek körül, mint egy alvajáró. Teltek, múltak a napok, hónapok…Olykor kitisztult, olykor beborult. Próbáltad begyógyítani minden sebedet, amit az élet rád mért, amit hoztál gyerekkorodból, a volt házasságodból. Közben rájössz, hogy bárki, aki belép az életedbe, egy-egy szeletével hozzád tett… Pont akkor és pont ott kellett azt a könyv címet olvasni, ami tovább segített a te labirintusodban.