„Más alkalommal [...] magába roskadva ücsörgött egy kétszemélyes ülésen, oldalra billentette a fejét és az ablaküvegnek dőlt; azt hittem, alszik, de ahogy alaposabban megvizsgáltam, láttam, nyitva van a szeme, de mintha csak véletlenül maradt volna nyitva.” A villamosozás antropológiája és egy fura utastárs a Telextárcák e heti novellájában.