Egykoron, az 1900-as évek elején nagy reményeket fűztek a mohácsiak a selyemgyár "érkezéséhez". A dolog azonban nehezen ment, másképpen alakult, miként azt a városi elöljárók elképzelték. Mire minden akadály elhárult, már 1905-öt mutattak a naptárak. De legalább szegény sorsú leányoknak, nőknek ígértek tisztes, bár inkább szerény jövedelmet. Ha valaki részletekre is kíváncsi, leghelyesebben talán akkor jár el, ha az 1976-ban kiadott Baranyai Helytörténetírás kötetét kezdi tanulmányozni. Ott ugyanis B. Horváth Csilla foglalkozott a témával. Műve címe: Adatok a mohácsi selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig 1905-1923.A szövegből szemezgetve kiderült, hogy az eperfákon rengeteg selyemhernyót tenyésztettek, annyit, amennyit a létező gyárak már nem voltak képesek feldolgozni. Ezért hát 1900-ban Győrött, egy évre rá pedig Komáromban építettek...