Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.