A minimalizmus hosszú éveken át a tudatos élet, a vizuális nyugalom és a rendezett otthon szinonimája volt. Letisztult vonalak, kevés tárgy, neutrális színek, üres felületek – sokan pontosan ebben találták meg a túlterhelt világ ellensúlyát. Idővel azonban egyre többen kezdték érezni, hogy a klasszikus minimalizmus bizonyos formái már nem feltétlenül megnyugtatók, inkább túl sterilnek, személytelennek vagy szinte bemutatóteremszerűnek hatnak.