A nyugdíjrendszer szerkezeti hibái az 1997-es átfogó reform, majd annak 2010-es részleges visszavonása és az időközben végrehajtott számtalan ad hoc módosítás ellenére – vagy éppen ezek miatt – ugyanazok maradtak, mint évtizedekkel ezelőtt voltak. A háromrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, hogy miként váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé. A második részben az egykori nyugdíjbiztosítási önkormányzat közel 30 évvel ezelőtti koncepciójára tértem ki, amelyet egy leendő nyugdíjreform tervezése során érdemes lenne elővenni, továbbá bemutattam a jelenlegi nyugdíjrendszer rendszerszintű anomáliáit. Ebben a cikkben pedig a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának és fejlesztésének valós lehetőségeit vázolom fel.