Sokan „bezzeg” előtaggal emlegetik a 80-as, 90-es évek autóit, amikor még „vó’t benne anyag” és állítják párhuzamba az elmúlt egy-másfél évtizedben gyártott személyautókkal, amelyeknél úgy érzik, hogy szinte csodával határos, ha a valamelyik frissebb autónak nincs valami gyári hibája, ami miatt felborulhat a családi költségvetés. Miből fakad ez, mik az elvárásaink és hogyan lehet kivédeni a valóban aggasztó típushibákat? Szinte mindenben lehet hibás részegységet találni Az előbbi szembeállításhoz visszatérve, azt nem szabad elhanyagolni, hogy ezekben az évtizedekben újabb és újabb komoly elvárásokat támasztottunk az autókkal szemben, amelyeket többé-kevésbé teljesítettek is a gyártók. Elég csak ránéznünk a károsanyag kibocsátási előírásokra (és tulajdonképpen az értékekre is). Olyan részrendszerek kerültek a járművekbe mint a kipufogógáz visszavezetés, a részecskeszűrő (6 éve már a benzines modellekben is), a közvetlen befecskendezés, a nagynyomású tüzelőanyag rendszerek és még soro...