A „tengeri népek” néven ismert, sokrétű és részben azonosítatlan csoportok a késő bronzkor végén – i. e. körülbelül 1250–1150 között – nagy erőkkel támadták a Földközi-tenger keleti partvidékét. Hódításaik, tengeri rajtaütéseik és migrációik új lendületet adtak a már amúgy is válságban lévő bronzkori birodalmak felbomlásának.