Szilasi László nem először viszi papírra saját életének eseményeit – ezúttal az édesanyja halálát követő fájdalmas gyászfolyamatba vezeti az olvasót. A [18:48: telefon] ellentmondásos érzelmekkel, emlékekkel teli utazás, melyben az én újradefiniálásának kísérlete történik meg, miközben az elbeszélő nemcsak az anya mindent betöltő hiányával, de saját jelenével, öregedésével is számot vet.