Mezey Katalin számára az írás az emberi emlékezet meghosszabbítása: eszköz, amellyel az elmúlt idők igazságai és szépségei továbbadhatók a jövőnek. A Kossuth-díjas szerző új terveiről, a líra és a próza határairól, valamint az irodalom időtálló felelősségéről is mesélt.