A Barátság kőolajvezeték megépítését még a kommunista világrendszer „fénykorában”, 1958-ban határozták el a KGST-be (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) tömörült szocialista országok, konkrétan a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a Magyar Népköztársaság a növekvő kőolajigényének fedezésére. Első magyarországi szakaszának építését 1962-ben fejezték be és 1964-ben helyezték üzembe. Azóta töretlenül üzemelt, mostanáig nem voltak rá hatással a geopolitikai, kereskedelmi és katonai konfliktusok. Üzemelt 68-ban a Prágai Tavasz idején, végig a Vietnámi háború évei alatt, az első és a második Közel-Keleti olajembargó sem érintette, miként az Afganisztáni és a Délszláv háború sem, sem pedig a Sivatagi Vihar.