Nincsen sok értelme számolgatni az éveket, évtizedeket, a „váltásokat”, és a sorscsapásokat. Egy, a maihoz hasonlóan sorsdöntő helyzet a tehetséges és becsületes, és ennek a felelősségét felismerő fiatal színészt a pódiumra szólította, és népe létkérdéseit kimondani merő, nagy művésszé avatta. Ez az eset akkor nem volt egyedüli. Az alkotók és az egyszerű emberek tudatosan választották a hivatásukat abban a világban, amelyben minden, a hazája és népe iránti felelősségét komolyan vevő, tisztességes ember számolhatott ilyen életsorssal. De azért, álljon meg a menet! Hány ilyen „karriert” tudunk felsorolni az utóbbi évekből? Talán most nem lenne szükség Viszockijokra? Vlagyimir Viszockij, meghalt 1980. július 25-én.