Mikor lett szégyellnivaló a pihenés? Miért érezzük úgy, hogy ha nem pörgünk folyamatosan, akkor lemaradunk? A pihenés régen természetes volt, ma már bűntudattal kevert luxuscikk. A világ azt sulykolja, hogy mindig elérhetőnek, hasznosnak és produktívnak kell lennünk – de meddig bírjuk még? Miért hagyjuk, hogy mások diktálják, mikor állhatunk meg? Talán itt az ideje visszakövetelni azt, ami a legnagyobb értékünk: saját magunkat.