Volt idő, amikor egész évben április elseje volt, azaz mindenki készen állt egy viccre, egy vicces sztorira, mert valahogy el kell ütni az időt a mozi előtt. Nem lehet állandóan az Alkotmány filmszínház havi műsorát bámulni, nem lehet folyton a vasútállomáson a kézzel írt menetrendet bogarászni, vagy az okkersárga kartonból készült MÁV-os jeggyel piszkálni a köröm alatti koszt, valamit kell csinálni akkor is.