Mintha az orwelli demokráciában hinne Böszörményi-Nagy Gergely. Egyelőre más magyarázat nehezen lehet arra, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „Jövő Egyetemeként” emlegetett szervezeti átalakulása büszkén hangoztatja, hogy a MOME közössége – vagyis oktatók, dolgozók és hallgatók – együtt alkotják meg ezt az új felépítést. Ebbe a hónapokig tartó, nagy ívű munkába azonban az oktatási intézmény vezetősége épp azokat felejtette el beavatni, akikért leginkább felelősséggel tartozik: a hallgatókat. Hát így lettek ők az egyenlőknél kicsit egyenlőtlenebbek. Csak egy ilyen látszatdemokráciában eshetett meg az, hogy az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely önkényesen, az egyetem szenátusának akarata ellenére nevezte ki Koós Pált az intézmény vezetőjének, majd a rektor a szervezeti átalakulással megalakuló Tudásközpontok élére két esetben olyan személyt nevezett ki, akiknek pályázatát a szenátus nem támogatta.