Minden őszinte iráni film öröm a filmszerető közönségnek, egyben súlyos kockázatvállalás az alkotóknak. A kedvenc sütim rendezői a Berlinaléra nem utazhattak ki, útlevelüket a hatóságok elkobozták és eljárás indult ellenük filmes és művészi tevékenységük miatt. A film két idős ember késői egymásra találását mutatja be lassan és tétován, korlátok között leélt életük felemlegetésével, ami nem feltétlenül jó reklám a rendszernek.