Valójában ma, az Európai Unió csúcstalálkozóján, papíron december 31-én ér véget a soros magyar uniós elnökség. Június végén európai parlamenti képviselők aláírást gyűjtöttek azért, hogy vegyék el az elnökséget Magyarországtól. Nem jártak sikerrel, de sok értelme nem is lett volna ennek. Nem csak a magyar elnökség hibája, hogy ebben a fél évben alig haladt előre az EU a fontos kérdésekben. Az EP választás után hatalmi vákuum nem keletkezett, hiszen Ursula von der Leyent meggyőző többséggel újraválasztották bizottsági elnöknek. Ám a kezdeti időszakot a szövetségkeresés jellemezte, az egyes frakciók minél befolyásosabb pozíciókra törekedtek a következő Európai Bizottságban. Megerősödött az Európai Néppárt, amely ugyan folytatja a koalíciót addigi partnereivel, a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal, kiegészülve a zöldekkel, az EPP azonban nagyobb befolyást követelt magának és esetenként a Giorgia Meloni által fémjelzett ECR frakcióval is összefoghat.