Egy indonéz teremtéstörténet jutott eszembe egy gyönyörű meztelen nőt ábrázoló festményről. A képen a nő buja, mégis zárkózott, ez nem egy erotikus póz – nem egészen. Deréktól felfelé meztelen, nehéz keblei szemérmetlenül kínálkoznak, mégis tekintete a távolban azt sugallja: teljesen máshol jár gondolatban. Azt is hihetnénk, hogy egy Gauguin alkotásról van szó, de nem. Ez Amrita Sher-Gil portréja önmagáról, akinek volt egy második neve is, amit nem használt: Dalma.