Dancs Annamari nem győz elég hálásnak lenni azért, hogy gondoskodó, figyelmes és szeretetteljes szülőket kapott a sorstól. Az édesapját nyáron elveszítette, ami nagyon megrázta őt, de nem akar róla múlt időben beszélni, hiszen úgy érzi, még mindig jelen van és figyel fentről.