A külkereskedelemben és a globális ellátási láncokban elfoglalt pozíció alapvetően befolyásolja a gazdaságok teljesítményét két szempontból is: egyrészt meghatározza egy ország külső sérülékenységét, másrészt befolyásolja egy gazdaság fejlettségét és fejlődési potenciálját. Az erről szóló két részes cikksorozat első részében azt mutattam be, hogy a magyar gazdaság foglalkoztatottsága miként függ az exportpiacainak teljesítményétől. A második részében azt járom körül, hogy az exportra gyártott termékek milyen minőségű szaktudást igénylő termeléshez kapcsolódnak. A magyar gazdasággal kapcsolatban fennáll az a narratíva, miszerint elsősorban alacsonyabb hozzáadott értékű, és ezzel párhuzamosan alacsonyabb szaktudást igénylő munkahelyeket létesülnek, amelyek korlátozzák a növekedései lehetőségeket. Magyarországon tényleg ennyire kevés a magasabb tudást igénylő munkahelyek száma az exporttermékek vonatkozásában? Mi a helyzet a régió többi országával?