Az 1960-as évek magyar átlagpolgára a lőszergyárnak épült Hajdúsági Iparművek bojlerénél történt kézmosást követően a siroki Mátravidéki Fémmű tubusából kinyomott májkrémet kenhette 3,60-as kenyerére. Este a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár Lehel hűtőgépében hűtött sörét iszogatva ülhetett e a tévé elé, nem is sejtvén, a fridzsider helyett a Lehel már másnap harckocsi alkatrészt is gyárthatott volna, a Videotonnál pedig a színes tévé helyett légvédelmi lokátorokat állítottak volna elő háború esetén.