A nehéz időkről gyorsan megfeledkezünk, pedig a SUV-korszak előtt Európában is hódítottak a takarékos kisautók. Igaz, ahhoz háborút követő anyagínséges és üzemanyaghiányos korszak kellett. Korabeli prospektusok, fotók illusztrálják az első békeévek autóépítési kultúráját, mely tele volt kényszermegoldásokkal: a fémhiány favázakat, műanyagkarosszériákat, a parkolóhely-hiány egzotikumokat szült, például szuper-miniket. Olyanokat, mint a kei-car, amiről kevesen tudják, hogy mit jelent, és milyen előírásoknak kell megfelelnie őshazájában. A klasszikus minik az ötvenes években születtek, a németek és olaszok a második világháború befejezése után ontották a kisautókat, napjainkban viszont már alig vannak jelen ebben a kategóriában, ahogy a kínaiak és az amerikaiak sem. Nem véletlenül, mert ebben a műfajban verhetetlenek a japánok. A recept nem titkos, mégsem sokan csinálnak kei-cart, aminek lényege a minimális méret és maximális térkihasználás. Mostanság újra felmerült az ötlet, méghozzá ...