Nem ismerjük a népművészet kezdeteinek formavilágát, de azt tudjuk, hogy milyen volt a népművészet akkor, amikor még volt nép. Ma már csak lakosság van. A népet az különbözteti meg a lakosságtól, hogy organikus környezetben él, olyan világban, amelyet a csillagok szikraöve határol, az anyatermészet bélel, amelynek növény- és állatvilága ágyaz meg az emberi világnak, amely elkülönült ugyan a természettől, de leválása után is folytatja azt díszítő- és formakincsében, településszerkezetében, építészeti anyagaiban, gondolat- és hitvilágában, olyképpen, hogy még az anyagi szféra is, amelyet a nép így beél, mélységesen átlelkesített, szellemi.