Visszanézni tizenhat borzasztó évre bárhonnan lehet. A messzeség-közelség, rálátás-kilátás nem távolság kérdése. Leül, méláz, rálát, akár egy ültő helyében is az ember. A levegőváltozás azonban segíthet a feldolgozásban. Egy másik ország közélete, kulturális és nemzetiségi sokszínűsége például. Bosznia-Hercegovináé teszem azt, ahol olyan sokféle nacionalizmus fér meg egymás mellett (a bosnyák, szerb és horvát alkotmányos népcsoport mellett mintegy másfél tucat kisebbségnek van szószólója az albánoktól a csehekig, a macedónoktól a magyarokig, az oroszoktól az ukránokig), hogy a leuralás oltári luxus volna (és a háborús vérveszteség miatt történelmileg sem indokolt). Mit jelenthet a szuverenizmus ilyen esetben? Elsősorban talán elfogadást. Ott kezdődhet a kényes nemzeti önmeghatározás. Szarajevói riportunk 2. része.