Mekkora kibocsátáscsökkentésre kötelesek az államok? Szabadon dönthetnek arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a másfél fokos cél elérése érdekében? Felelőssé tehetők az éghajlatváltozás okozta károkért, ha igen, milyen jogorvoslat kérhető a nemzetközi bíróságok előtt? Engedélyezhető-e újabb fosszilis beruházás? És – Trump Amerikájához hasonlóan – „felmentheti-e magát” egy állam klímajogi kötelezettségei alól, ha kilép a Párizsi Megállapodásból? A hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham University docense keresi a választ ezekre a kérdésekre - a Másfélfok cikkében.