Valerij Geraszimovról, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökéről viszonylag keveset hallani azóta, hogy az orosz erők vették át a fronton a stratégiai kezdeményezést. Pár éve nem ez volt a helyzet. Az ukrajnai háború kezdeti szakasza során a sajtó az orosz hadsereg – állítólagos és valós – kudarcai kapcsán idézte fel a nevét, olykor halálhírét is keltették, majd akkor lett „népszerű”, amikor neve rendre felbukkant a néhai Jevgenyij Prigozsin lőszert követelő kirohanásaiban. Még korábban azonban a „hibrid háború” elméletével fonódott össze a neve, miután egy előadásának leiratát Geraszimov-doktrínaként könyvelték el Nyugaton. De mi is ez a doktrína, és mi a köze ahhoz, amit Ukrajnában láttunk az elmúlt években?