A soproni Rákóczi utca egyik legnagyobb épülete sokáig nemcsak a város iparának jelképe volt, hanem közösségi tér is, ahol dolgozók, családok és gyerekek életútjai fonódtak össze. Az egykori Magyar Királyi Tiszti Leánynevelő Intézet falai között hirdették ki 1921-ben a népszavazás eredményét, amelynek nyomán Sopron a „Hűség városa” lett. Néhány évtizeddel később pedig ezek a falak a Soproni Ruhagyárnak adtak otthont.