Pénteken ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia csütörtöki közleménye szerint Jeruzsálemben már az V. században biztosan megemlékeztek Szűz Mária égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során az egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. A közleményben kitértek arra: Szent István király olyan fontosnak tartotta az ünnepet, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot ... A Nagyboldogasszony ünnepe van pénteken bejegyzés először Szolnokinaplo.hu-én jelent meg.