Idén az előző két évhez képest eddig mérsékelt volt a szúnyogártalom, jóval kevesebb helyen kellett védekezni a csípőszúnyogok ellen. Nagy kiterjedésű lárvatenyészőhelyek csak az állandó vizekben alakultak ki, a folyók alacsony vízállása miatt az ártéri területeken nem kellett a szúnyogok tömeges szaporodásával számolni. Július utolsó hetében megemelkedett a Duna vízszintje, elárasztva a jelentősebb part menti erdős területeket, amelyek ideális élőhelyeket jelentenek a szúnyoglárvák számára, közölte a katasztrófavédelem. Meleg időben a csípőszúnyogok akár egy hét alatt képesek kifejlődni az ártéren lerakott tojásokból, ezért a kellemetlen vérszívók tömegesen megjelenhetnek. Gyors fejlődésük miatt ahol lehetséges, az árhullám levonulása után a szakemberek megkezdik a lárvák elleni biológiai védekezést: a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét...