„Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg kell mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” – így szól Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus híres tézise. Márfi Márk második színdarabja egy olyan élethelyzettel szembesít, amelyben mind az egyértelmű beszéd, mind a hallgatás lehetetlennek tűnik. Az előadás központi kérdése, hogy van-e mégis kiút ebből a paradoxonból, van-e mód egyáltalán párbeszédbe lépni a másik emberrel. IVÁNYI-SZABÓ RITA KRITIKÁJA.