Szóban nem megy, hát papíron mondom el – Egy autista grafikus útja az önkifejezésig
Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor először fogalmazódott meg bennem, hogy már olyan lemaradásom van a többiekhez képest, hogy sosem fogom tudni behozni. Azt éreztem folyamatosan, hogy fáradt vagyok. Túl gyors minden, és én nem tudok a környezetemmel lépést tartani.
- Hirdetés -