Szabad-e a művészet? – vetődik fel mostanság a filmiparban, miután egyre több alkotás esik a kultúrharc áldozatává alkotói és befogadói oldalon egyaránt. Az elmúlt hónapok két hangos esetet is szolgáltattak az amerikai kultúrharcról. A francia Jacques Audiard Emilia Pérez című szerzői musicaljét Cannes-ban ünnepelték, kapott öt Európa Filmdíjat, majd, amikor a Netflix nekiállt a tengerentúli díjkampánynak, jöttek a botrányok. A mexikóiak teljesen kikeltek önmagukból, mondván, a film negatív imázst mutat a nemzetükről és a kultúrájukról, a francia rendező napjainkra – hivatalos felmérések szerint – a leggyűlöltebb emberré vált az azték örökösök országában. Az Egyesült Államokban pedig a főszerepet alakító Karla Sofia Gascón, aki transznemű színésznő, viszont nem kedveli a muszlimokat és ennek bátran hangot is ad, lett a fő bűnbak. De mivel a film cselekménye egy „hülye francia” képzelgése volt a nővé átalakuló mexikói kartellfőnökről, nem volt annyira hangos a közbeszéd.