71 évvel ezelőtt városszéli iskolánk tanévzáró ünnepélyén nekem kellett elszavalnom azt a bájos verset, amely úgy kezdődik: „Sokat tud az én kezem…” Akkor találkoztam életemben először Szabó Lőrinc nevével. A kis elsős elemistának igen tetszett ez a név, mert amikor elkezdte, azazhogy: elkezdtem, akkor ránéztem a mellettem ülő igazgató bácsira és elnevettem magamat. Botrányba ugyan […]