Ez már nem a régi gyorsvonatok meghitten szagos, párás világa, amikor legfeljebb hatan kerültek egy fülkébe, mozgatható üvegajtóval némiképp elzárva a külvilágtól, s a folyosón sietősen menetelő többiektől. Volt abban valami családias, ahogyan egy-két órára közös térbe kerültek idegenek. Gyors felmérés, szemrevételezés kellett a döntéshez, vajon beüljünk-e a fekete műbőr kalapot viselő, s asszonyával épp kolbász-darabokat, zsömlét és hegyes paprikát falatozó bácsi meg néni közé harmadiknak, számítva rá, hogy az üresen maradt többi helyet is hasonlóan ízes, zamatos emberek foglalják majd el. Vagy ha nem ez, akkor valamelyik hosszú láb, vagy a két karfát elfoglaló kezek zavarják meg az utazás nyújtotta élvezeteket.